Az az érdekes, hogy milyen szituációkban adódik egy-egy eladás...
Adott a zeneiskola, ahol a fél életem várakozással töltöm (nincs értelme egy órára hazamenni és visszajönni a gyerekért, ilyenkor mindig viszek magammal kötni- hímezni- újabban horgolnivalót). Szóval Cili a zeneiskolában kötözködik. És van, amikor a kész cuccokat viszi fotózni. És olyankor mindig van aki odajön, megnézi, kérdez, ámul, les... és van aki megkérdi, eladó-e.
Namármost a múltkor az egyik anyatárs mondta, hogy őneki nagyon kellene ám "Cilitáska". Abban maradtunk, hogy majd eljön hozzánk. Aztán nem jött. És eltelt egy jó hónap, és a múlt csütörtökön megint odaguggolt hozzám, hogy ő ugyan nem jött el, de érdekli... mondom, jaj, hát itt van a csomagtartóban az egész cucc, mivel lusta voltam felcigölni a harmadikra a Gouba után, lévén úgyis megyek megint, addig utazgat velem. Naszóval a zeneiskola előtere egy időre turivá alakult, ahol is a kedves anyukák nagy hirtelen megszabadítottak a fenti lila és még két kifordítós táskától. Kérdeztem is őket, honnan tudják, hogy épp szarban vagyok anyagilag:-))) És utána egy harmadik anyuka odajött, és mondta hogy épp nincs nála pénz, de a bézs színű (alsó két kép) táska stipi-stopi. Ma meg túszt cseréltünk:-)))
Mindezt csak azért írtam le, mert
- számtalanszor bebizonyosodott már, hogy ha nincs pénzem, mindig történik valami a jó ügy érdekében
- sosem lehet tudni, legyen mindig a kocsiban az egész bolt!
6 megjegyzés:
Húúú,az a bézs isteni! A táska a gyengém:))
Igen! Ez így van valahogy! :-))
Ez egy nagyon jó történet volt! :) Örülök hogy jó is történik veled a Goubás rossz élmények után. Egyébként nekem a felső táska tetszik jobban. :)
Gratulálok a jó üzlethez! És még helypénzt sem kellett fizetned. :D
Örülök neki, hogy sikered van az anyukák körében is .
Gyönyörüek a táskáid!
Hú nekem a vajszínű tatyó nagyon tetszik! :)
Megjegyzés küldése